Azon kívül, hogy a karórák ékszerek és kiváló státuszszimbólumok ne feledkezzünk meg fő funkcióikról sem, vagyis arról, hogy segítségükkel leolvashatjuk, vagy éppen mérhetjük az időt. A számlap (láthatóságát/ az idő leolvashatóságát) egy olyan alkatrésznek köszönhetjük, amely védi a mutatókat és a komplikációkat a sérülésektől, ez lenne a fedőlap vagy „óraüveg” (hiszen anyaga nem feltétlenül üveg, de a cikkben a könnyebbség kedvért így említjük). A legtöbben nem is tulajdonítanak különösebb jelentőséget az óraüvegnek, pedig érdemes tisztába lennünk óránk óraüvegével, ahhoz, hogy elmondhassuk karóránkat maradéktalanul ismerjük és megfelelően használjuk. Természetesen az óraüvegeknek különböző formái vannak a tok formájához, kialakításához igazodva. Az óraüveg nem csak két dimenzióban alakítható ki, vagyis sík felületű lehet a tok síkját követve, de domború is (ennek nagy specialistája a Corum), sőt több rétegben is használható, gondoljunk csak a dátumablak felett kialakított nagyítóra a dátum könnyebb leolvashatósága érdekében.

A skála a különböző ásványi anyagok relatív keménységének diagramja (1 – a leglágyabb – 10 legkeményebb). Mivel a keménység függ a kristályok rendezettségétől (atomok közötti kötés erejétől a kristályokban), a keménység változhat attól függően, hogy melyik irányban mérjük ezt a tulajdonságot. Ennek egyik legszembetűnőbb példája a Kianit, amelynek iránytól függően 5,5 és 7 között van a keménysége. A zsírkő (1) a Mohs skála legpuhább ásványa, melynek keménysége nagyobb, mint a gipsz (2) a hasadásra merőleges irányban. A gyémántnak (10) is változhat a keménysége (az oktaéderes felületek keményebbek, mint a kockafelületek).

A Mohs skála keménysége a relatív keménység és az ásványi anyagok karcolódásának ellenállása. A karcoláskeménység az anyag kémiai kötéseinek megtörésével, a felületen lévő mikrófraktúrák kialakításával vagy az ásványi atomok (fémekben) kiszorításával kapcsolatos. Általában a kovalens kötésekkel rendelkező ásványi anyagok a legkeményebbek, míg az ásványi anyagok ionos, fémes vagy van der Waals-féle kötéssel sokkal lágyabbak.

Az ásványi anyagok vizsgálatakor meg kell határozni, hogy melyik ásványi anyagot karcolják meg. A port dörzsölhetjük vagy lefújhatjuk, és a felület karcolásokat általában úgy érezhetjük, ha a körmünket a felületen végig húzzuk. A két ásványi anyag közötti keménység különbségre is viszonylagos érzetet kaphatunk. Például a kvarc sokkal könnyebben megkarcolhatja a kalcitot, mint a kalcitnak a fluoritokkal történő karcolódása. Ugyancsak elég erőnek kell lennie a karcolás létrehozásához (ha nem használsz elég erőt akkor a gyémánt sem képes a kvarcot megkarcolni- ez egy olyan terület, ahol a gyakorlat fontos).

A nagy keménység hatása számos területen fontos. A csiszolóanyagokat sok anyag formálására és polírozására használják. A gyémántok fontos ásványi komponensek vágóeszközökhöz, fémek és egyéb anyagok előállításához, huzalok húzásához, valamint az olajkutak fúrásához és ásványkincsek feltárásához. A corundite sok olyan csiszolótermékben használatos, amelyek nem igénylik a gyémántszerszámok keménységét (vagy költségét). A gránátkövet csiszolópapírban használták. A zsírkő rendkívül puha ásvány, amelyet a hintőporban használtak.

Napjainkban már nem igazán használják, maximum gyerekóráknál. Vannak olyan gyártók, akik valami oknál fogva ragaszkodnak hozzá, például a Swatch. Ennek a burkolatnak nem sok előnye van. Talán csak annyi, hogy rugalmas anyag, ezért nem törik könnyen, és ha törik sem szilánkosra, így nem sérti meg a számlapot és a szerkezetben sem okoz kárt. Gyerekóráknál valószínű ezért alkalmazzák, ezzel védve a gyerkőcöket nehogy megvágják magukat, ha bekövetkezik a baj. Egy igazán nagy hátránya van, az pedig a karcolódás, ugyanakkor polírozható felületi karc esetén. Könnyen össze lehet karcolni, még csak oda sem kell ütni nagyon semmihez. A Swatch tulajdonosok valószínű már találkoztak a problémával, hogy pár év után tele van karccal a karórájuk „üvege”.

Az ásvány üveg kémiai meghatározása szilícium oxid SiO2. Az ásvány üveg tehát gyakorlatilag megfelel az ablaküvegnek. A felületi keménysége és rugalmassága is nagyjából megegyező, viszont a karcolásoknak nem állnak ellen. A Mohs skálán az ásványi üveg a 6.helyen áll. Polírozásuk nem egyszerű, viszonylag olcsó és egyszerű pótolni, ha betörik, ezért a csere inkább javallott. Sajnos, az ásványi üveg törhet is, így különösen kellemetlen lehet, ha üvegszilánk kerül az óra belsejébe, károsítva azt. Viszonylag olcsó és lényegesen jobb, mint az acryl és rugalmasabb, mint a zafírkristály üveg, ezért is a legtöbb divatóra üvege kristályüvegből készül, annak ellenére, hogy nem karcálló. Az a.b.art karórák is a divatórák közé tartoznak, ennek ellenére nem alkudnak meg a minőséggel, így óráikban zafír kristályüveget használnak.

A jó ásványi üveg természetesen nem ablaküveg. Felületét különböző eljárásokkal keményítik, ily módon csökkenthető a felületi feszültség, ami ütések ellen ellenállóbbá teszi az üveget, valamint a szilánkos törés is csökkenthető ezáltal. Például a Hardlex (Seiko) márkanév egy ilyen üveget takar. Az ásványi üvegek sokkal keményebbek, mint a műanyag üvegek, nem deformálódnak és nem érzékenyek az ozmózisra.

Lényegében a kristályüveg egy olyan fajtája, amit a gyártás során 650°C-ra hevítenek, majd hideglevegővel hirtelen lehűtik, ezáltal alakul ki az edzettség. Az üvegfelület és az üvegmag hőmérséklet eltérésének köszönhetően alakul ki az edzettség. Az üveg karcállósága, ütésállósága, hajlítószilárdsága, hőmérsékleti ellenálló képessége az eljárás során a többszörösére növekszik, ennek köszönhetően a keménységi osztálya a 7.helyen áll.

Az ismert drágakő, mesterségesen előállított formája, amely megtartotta a zafír összes kedvező tulajdonságát és nagy tisztaságban szinte tetszőleges formában előállítható. Ha zafírüveges a karóránk, nagy valószínűséggel a hátlapon, de sokszor még a számlapon is feltüntetik azt. Kivétel a nagyon drága prémium órák, mert azoknál ez természetesnek mondható. Ezt az üveget a hétköznapi használatban, szinte lehetetlen megkarcolni. Az anyag keménysége a Mohl skálán 9-es, míg a gyémánté szilárdsága 10-es ugyan ezen a skálán. Igen, szinte lehetetlen megkarcolni, de a gyémánt keménységű anyagokkal azért ez kivitelezhető. Szerintem viszonylag ritkán fordul az elő, hogy egy jókora brillel karcolgatjuk az óránk üvegét. Ennek a fajta üvegnek létezik egy mesterkéltebb változata, amit úgy nevezünk tükröződésmentes zafírüveg. A lényege, hogy egy tükröződésmentes réteget (AR – Anti reflective) kap az üveg, ezáltal jobban látható a számlap. Ennek a rétegnek bizonyos szögből van egy lilás színe. Azoknál a karóráknál, amelyeknél ez a szín inkább kékes és egyáltalán nem csökkenti a fény visszaverődését biztosak lehetünk, hogy nem kapta meg ezt a réteget az óraüveg, így jó eséllyel arra is meg van a lehetőség, hogy az óraüveg anyaga sem zafírkristály, és ebből csak további következtetéseket vonhatunk le az óra valódiságára vonatkozóan is. Nehogy azt gondoljuk, hogy tökéletes azért akad hátránya is ennek az anyagnak. A gyenge pont a ridegsége, azaz nem túlzottan rugalmas és egy erős ütés következtében apró darabokra törhet. Tehát figyelem! Nem ütésálló és karcálló, hanem karcálló! Ezen óraüvegek előállítása igen költséges, hiszen a szintetikus monokristály-szerkezetű zafír nemesfémnek számít és a csiszolása sem egyszerű.

Természetesen erre a kérdésre éppúgy nem lehet egyértelmű választ adni, mint ahogy arra sem melyik a legjobb karóra. A válasz sokkal összetetted, mint azt gondolnánk.

Az adott óra, márka vagy akár márkán belül a modell sajátosságából, tradíciójából fakadóan döntött a gyártó az adott fedőlap mellett. Nyilván egy 40-es évekből származó öltönyórának nem lesz és nem is elfogadható a zafír kristályüveg, hiszen azzal már az óra elveszítené az identitását. Vannak olyan nagy gyártók (például Omega), akik a történelmi hűség miatt egészen a közelmúltig plexivel kínálták az adott modelljeiket, és csak ezt követően tértek át a zafírkristályra.

Az árkategória az egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb szempont ebben a kérdésben, hiszen a fedőlapok beszerzési árai merőben eltérnek, sorrendben a legolcsóbb az acryl aztán az ásványi üveg végül a zafír kristályüveg. Ezen gondolatmenetet folytatva tehát a karórák árkategóriája jelentősen befolyásolja az anyagfelhasználását, így a fedőlap anyagát is. Az alacsonyabb árkategóriájú karórákat acryl üveggel látják el, míg a divatórák már ásványi üveget kapnak, itt üdítő kivételt képez az a.b.art márka, mivel modelljeik zafír kristályüveggel rendelkeznek, amely valóban ritka ebben a kategóriában. A magasabb árkategóriájú óráknál már zafír kristályüveget használnak, hiszen ezen a szinten már elvárás a magas minőségű anyagok használata. Az általunk kínált órák nagy többsége zafír kristályüveggel rendelkezik.

Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy a megfelelő döntéshez ismernünk kell az adott karóra viselőjét, ebben pedig segítségünkre lehetnek a következő kérdések: Milyen az óra viselőjének a stílusa, az életvitele? Milyen elvárásai vannak az adott órával szemben, illetve milyen funkciók számítanak?

Az acrylüveg tulajdonsága miatt kiváló választás gyerekórákhoz, bár könnyen karcolódik, viszont rugalmassága miatt nehezebben törik, ha törik akkor sem szilánkosra, ezzel védve a gyerekeket. Amennyiben a karóra nem lesz kitéve nagy fizikai igénybevételnek, melysorán komolyan karcolódhat, akkor bátra válasszuk az ásványi üveget. Viszont, ha fontos számunkra a karcállóság és a kiváló minőségű anyagfelhasználás, akkor mindenképpen a zafír kristályüveggel ellátott karórák között szemezgessünk. A következő karóránk keresgélése közben ki lehet tapasztalni, hogy az egyes márkák, milyen árkategóriájú modelljeit milyen óraüveggel látják el, így egy bizonyos árszint felett már többnyire zafír kristályüveggel rendelkező karórákat/modelleket találunk.

A cikk írása közben egyre világosabbá vált számunkra is, hogy nem elegendő a kiszemelt karóra tulajdonságaival, paramétereivel és funkcióval tisztába lennünk, de az előállításához felhasznált anyagokat is ismernünk kell, ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb karórát. Ami a legfontosabb és egyben különlegessé teszi egy karóra megvásárlását bármely más termékkel szemben, hogy a megfelelő karóra kiválasztása közben olyan kérdéseket teszünk fel magunknak, melyek segítségével teljesebb képet kaphatunk magunkról. Kis túlzással állíthatjuk, hogy a megfelelő karóra keresésének útja saját magunk megismeréséhez vezet.